Lederer György

A farkas

A farkasról beszélik azt, hogy ordas,

kegyetlenül gonosz, brutális állat.

A köztudat komálja a kopottas

szokásszerű sztereotípiákat.

Jelzője még, hogy lomposan magányos.

Minap kirúgta tényleg őt a nője,

de nem lett erre lelkifurdalásos.

Elégedett.  Vidám a kedve tőle.

Pofon teremt új helyzetet gyakorta

kibontakozni büszke távlatokra.

Szerencse érte ilyetén a farkast.

Megválva végleg átkozott tehertől,

szorongató, szégyenszagú szereptől

a megkönnyebbülés lehet hatalmas.

E bűnöző a nagymamát megette,

ágyába bújt, Piroskát fenyegette,

vicsorral otthonát megostromolta

a három kismalacnak. Őt okolta

gazságokért a legtöbb mesemondó.

Alakja mégis élesen megosztó.

Akadt, ki néki mentséget keresve

őt félreértett hősként ünnepelte,

habár mások számára undorító.

Az egyszerű kliséket általíró

agyas beszéd ínyükre nincs ezeknek.

Talán lehetne árnyalván a képet

tájékoztatni minderről a népet,

a farkastól amely remegve retteg.